EGÉSZSÉG ÉS HÁZIPATIKA A TERMÉSZETBŐL FŰSZER - ÉS GYÓGYNÖVÉNYEK HATÁSA

HÁZIPATIKA oldalunkon olyan TERMÉSZETES megoldásokat ajánlunk, amelyek a BETEGSÉG megelőzésére, különböző BETEGSÉGEK és TÜNETEK házi ápolására, az EGÉSZSÉG megőrzésére szolgálnak. A TERMÉSZET MINDENRE AD MEGOLDÁST!

*PATIKA - *GYOMORFEKÉLY *NYOMBÉLFEKÉLY

A gyomorfekély és nyombélfekély kialakulása, tünetei és kezelése. Az emésztőrendszer belsejét bélelő nyálkahártya folytonosságának megszakadását gyomorfekélynek nevezik. A betegség kialakulásában fontos szerepet játszó emésztőenzim, a pepszin után peptikus fekélynek is szokás nevezni a kórképet. A betegség közismert elnevezése a gyomorfekély, bár a fekélyek döntő többsége a gyomrot követő vékonybél szakaszban, az úgynevezett nyombél területén alakul ki. A gyomorfekély nagyon gyakori betegség, minden 10. ember érintett az élete során. Férfiak kicsit gyakrabban betegszenek meg, mint a nők. A nyombél fekélyei 30-55 éves kor között, míg a gyomorfekély jellemzően 55-70 év között jelentkezik. Az életkor növekedésével emelkedik a betegség kialakulásának kockázata. További kockázati tényezők a dohányzás és egyes fájdalomcsillapító szerek tartós szedése. A közhiedelemmel ellentétben a hibás étrend, illetve a stressz önmagában nem okoz fekélyt, de a meglévő betegség tüneteit súlyosbíthatják, és a gyógyulást hátráltatják.

A gyomorfekély kialakulása, okai

A gyomor és a vékonybél belső felszínét egy olyan nyálkahártya réteg borítja, mely az emésztéshez szükséges savnak és enzimeknek jól ellenáll. Fekély akkor jön létre az emésztőrendszerben, ha a nyálkahártyát védő, és károsító tényezők közötti egyensúly felborul. Ez történhet akár a gyomorsav, vagy a pepszin nevű emésztőenzim túlsúlyba kerülése, akár a védekezést biztosító tényezők csökkenése miatt. Ilyenkor a nyálkahártya folytonossága megszakad, mintha egy mély seb alakulna ki a gyomor vagy a bél falában. A fekélyek leggyakoribb előfordulási helye a gyomorkapu (a gyomor kimeneti szakasza) és a közvetlenül utána következő, nyombélnek nevezett vékonybél rész.

Régebben elsősorban a rossz étkezési szokásokat és a stresszt okolták a gyomorfekély kialakulásáért. Ma már bizonyított tény, hogy ezek a tényezők a meglévő fekélyek tüneteit ronthatják, de nem fő kiváltó okai a fekélybetegségnek. A ma elfogadott tényleges kiváltó okok a következők: nem-szteroid gyulladásgátló gyógyszer tartós szedése, Helicobacter pylori nevű baktériummal történt fertőzés, és gyomorsav túltengéssel járó állapotok. A nem-szteroid gyulladásgátló szerek (rövidítve NSAID) acetilszalicilsav-tartalmú fájdalomcsillapító és reuma ellenes gyógyszerek, mint például az aszpirin. Bár igen hatékony gyulladáscsökkentők, tartós szedésük mellékhatásaként romlik a gyomorban a nyáktermelés, ami a nyálkahártya fő védekező mechanizmusa. Emiatt a tartósan nem-szteroid gyulladásgátló gyógyszert szedők 10-20%-ánál fekélybetegség alakul ki. A fekély kialakulása a gyógyszer adagjától, a szedés időtartamától, az életkortól valamint az általános egészségi állapottól is függ. Az így létrejött fekélyek főleg a gyomorban találhatók, sokszor tünetmentesek, de viszonylag gyakran vezetnek szövődmények kialakulásához.

A Helicobacter pylori egy olyan baktérium, amely a fertőzött emberek gyomrának és vékonybelének nyálkahártyáján él és szaporodik. Ez a fertőzés nagyon széles körben elterjedt, 40 év alatt az emberek negyede, 60 év felett a fele fertőzött. A baktérium valószínűleg emberről emberre terjed, közvetlen kontaktus (piszkos kéz), étel illetve víz útján. Ha már egyszer bejutott az ember szervezetébe, kezelés hiányában akár végleg ott maradhat. Legtöbbször az ilyen idült fertőzés semmilyen tünetet nem okoz, és nem jár súlyos következményekkel. Néha azonban a baktérium állandó gyulladást tart fent a nyálkahártyán. A fertőzött emberek 1/6-ánál az idült gyulladás talaján fekély alakul ki.

Tünetei, felismerése

A fekélybetegséggel járó leggyakoribb panasz a gyomortáji fájdalom. A kellemetlen érzést a nyálkahártya hiánya és az azzal érintkezésbe kerülő gyomorsav okozza. Legtöbbször nem súlyos fájdalomról van szó, a betegek inkább tompa, égő, maró vagy éhséghez hasonlító érzést tapasztalnak. Ritkábban emésztési zavar, émelygés illetve étvágytalanság jelentkezik. A tünetek általában napszakokhoz kötött ritmusban hullámzóan jelentkeznek. Jellemző, hogy a fájdalom étkezésre, vagy savkötők bevételére csökken, vagy néhány órára elmúlik, és fellángolása evés után 1-3 órával a legjellemzőbb. A panaszok viszonylag gyakran jelentkeznek éjszaka is, ilyenkor álmából felkelthetik a beteget. Néhány hét fájdalmas időszakot rendszerint hosszabb-rövidebb tünetmentes időszak követ.

A felsorolt tünetek gyakran nem járnak együtt fekéllyel: reflux-betegség, epeúti megbetegedések, hasnyálmirigy gyulladás is hasonló panaszokat okozhat. Ugyanakkor néha a gyomorfekély teljesen panaszmentesen zajlik. Különösen a nem-szteroid gyulladásgátlók okozta fekélyek gyakran tünetmentesek. Néha csak a szövődmények miatt derül ki a betegség, minden előzetes panasz nélkül.

Az összes fekélyes beteg 1/3-ánál alakul ki a szövődmények valamely formája az élet során. Ezek közül a leggyakoribb a már gyógyult fekély kiújulása. A betegség ismételt jelentkezése megfontolt kezeléssel megelőzhető, illetve gyógyítható. Amennyiben a fekély a gyomor vagy bél falában elér egy eret, abból vérzés indulhat meg. A tápcsatorna vérzése ilyenkor kávézaccra hasonlító hányás, vagy véres, illetve esetenként a megemésztett vértől fekete (ún. szurok) széklet formájában távozik. Vérzéses szövődmény az összes fekélybeteg 10-20%-ánál jelentkezik, de ezeknek túlnyomó többsége nem súlyos, magától szűnik és gyógyul. A komolyabb vérzés gyógyszeres kezeléssel, és gyomortükrözés során végzett helyi, vagy sebészi kezeléssel általában jól uralható. Ritkább (a fekélybetegek mindössze 5%-át érintő), de súlyos következményekkel járó szövődmény lehet a gyomor vagy vékonybél falának átfúródása. Az ún. perforáció hirtelen kialakuló súlyos hasi fájdalommal és nyomásérzékenységgel jár, amit verejtékezés, rosszullét, keringési zavar kísér. Ez az állapot sürgős sebészi ellátást igényel, a tünetek jelentkezésekor haladéktalanul orvoshoz kell fordulni.

A "fekélyes" panaszokkal jelentkező beteget a családorvos vagy belgyógyász szakorvos részletesen kikérdezi, megvizsgálja, esetleg vér- és székletvizsgálatot végeztet. A betegség tisztázására szóba jön az ún. nyeletéses röntgenvizsgálat elvégzése. Ez az eljárás fájdalmatlan, nem terheli a beteget, azonban nem minden fekélyt lehet a segítségével felismerni. A fekély kimutatásának legbiztosabb módszere a gyomortükrözés, melynek során egy vékony, hajlékony csövet juttatnak a szájon és a nyelőcsövön át a beteg gyomrába. Így láthatóvá válik a gyomrot, valamint a nyombelet bélelő nyálkahártya, és szövettani mintavételre is lehetőség nyílik. Az így nyert mintát egyrészt Helicobacter pylori baktérium kimutatására, másrészt az elváltozás pontos eredetének tisztázására lehet használni. 

Kezelése, megelőzése

A gyomortáji fájdalom, égő érzés kezelésére elterjedt otthoni módszerek, mint pl. savkötők bevétele, ideiglenesen elmulasztják ugyan a kellemetlen panaszokat, de nem gyógyítják a betegséget. Fekélybetegségre utaló gyanús tünetek esetén érdemes mielőbb orvoshoz fordulni, mert idejében megkezdett kezeléssel könnyen, gyorsan meg lehet gyógyítani a gyomorfekélyt, és a szövődmények kialakulása is megelőzhető. Hirtelen kialakuló erős hasi fájdalom, rosszullét, véres hányás vagy széklet jelentkezésekor azonnali orvosi segítségre van szükség!

A gyomor- és nyombélfekély kezelése alapvetően gyógyszerek adásából áll. Az orvos a beteg állapotának megfelelően személyre szabottan választ a különböző savtermelés csökkentő, nyálkahártyavédő, illetve H. pylori baktériumot kiirtó szerek közül. Általában több gyógyszerből álló kombinált kezelésre van szükség több héten át a biztos gyógyulás érdekében.

A legtöbb fekélybeteg sikeresen kezelhető gyógyszerekkel. Amennyiben, nagyon ritka esetben a fekély 3 hónapos gyógyszeres kezelés alatt sem gyógyul meg, ismételt gyomortükrözésre van szükség, mert néha rosszindulatú daganat állhat a nem gyógyuló gyomorfekély hátterében. A fekély akkor sem reagál megfelelően a kezelésre, amennyiben a beteg nem szedi gyógyszereit az orvos utasításai szerint. A dohányzás, túlzott mértékű alkoholfogyasztás, nem-szteroid gyulladásgátló készítmény szedés, kórosan nagy mértékű gyomorsav túltermelés (ún. Zollinger-Ellison szindróma), illetve egyes gyulladásos bélbetegségek fennállása szintén hátráltathatják a gyógyulást. Ilyen esetben meg kell próbálkozni a károsító tényezők elhagyásával, az egyéb betegségek gyógyításával, és emelt adagú fekély elleni gyógyszeres kezeléssel. Sebészi beavatkozásra csak a megnövelt adagú gyógyszeres kezelésre sem gyógyuló fekély illetve valamilyen szövődmény kialakulása esetén van szükség.

Akár a fekélybetegség megelőzéseként, akár a kialakult fekély orvosi kezelésének kiegészítéseként, a beteg maga is sokat tehet egészségéért. Íme néhány hasznos tanács: fájdalomcsillapítók ésszerű használata (csak ha feltétlen szükséges, a legkisebb hatékony dózisban, étkezés közben bevenni a gyógyszert), kiegyensúlyozott táplálkozás sok rost fogyasztásával, a koffein, a szénsavas üdítők, citrusfélék, illetve fűszeres ételek kerülése, a túlzott alkoholfogyasztás visszafogása, leszokás a dohányzásról.


Forrás:http://egeszseg.origo.hu


Weblap látogatottság számláló:

Mai: 33
Tegnapi: 88
Heti: 994
Havi: 2 792
Össz.: 1 209 384

Látogatottság növelés
Oldal: GYOMORFEKÉLY NYOMBÉLFEKÉLY
EGÉSZSÉG ÉS HÁZIPATIKA A TERMÉSZETBŐL FŰSZER - ÉS GYÓGYNÖVÉNYEK HATÁSA - © 2008 - 2017 - hazipatika.hupont.hu

A HuPont.hu egyszerűvé teszi a weblapkészítés minden lépését! Itt lehetséges a weblapkészítés!

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: édesgyökér tea elkészítése - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »